Ördögölő Józsiás // Szigliget Várudvar

Tamás Áron művéhez Szarka Gyula írt zenét, a dalok élőben hangzanak el zenekaros kísérettel. Az előadáshoz Szélyes Andrea tervezésében hatvan látványos jelmez készült. A lendületes, sodró erejű táncokat Demcsák Ottó koreografálta. A rendező Pataki András. A zentai teátrummal közös produkció meghívást kapott az Esztergomi Várszínházba, a magyar szerzők előtt tisztelgő szezonba július elejére, valamint vendégeskedik a nyáron Szigligeten, és ősztől A szabadság évadában látható a leghűségesebb városban felnőtt, ifjúsági és felsős bérletben.
A zenés tündérjáték főhőse Ördögölő Józsiás. Neve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. A történet szerint Tündérországban Lámsza király lovagi tornát hirdet, aki nyer az Jázmina hercegnő kezét nyerheti el a koronával, a trónnal együtt. Józsiás diadalmaskodik, de a kudarcot vallott Bakszén ezt nem hagyja annyiban, és elkezdődik a harc a hatalomért. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe tolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép: a tisztesség, a fény, a remény őrizője.Tamási Áron üzenete a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélekben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni.

Tamási Áron ezt a művét 1952-ben írta, mesébe bújtatta mit gondol az akkori rendszerről, a hatalomról. Talán az sem véletlen, hogy jó ideig nem játszották vagy nem játszhatták a színházak a darabját. Az erkölcsi példázat 1983-ban került először színre. Az ősbemutatót Debrecenben tartották.

A soproni színházban a Jászai-díjas Pataki András állítja színpadra az előadást. A rendező az olvasópróbán azt mondta: a darab szerinte egy olyan tanmese, akár az Ószövetségben Jónás sorsa. Elénk tár egy történetet, amelynek hátterében ott látható a kultúránk, a világunk, a motívumaink, az elmúlt évszázadaink. Lenyomat ez a legendás magyar mesevilágból. A tanítása, üzenete hordozza: a műben ábrázolt Tündérországot nem elrendelték számunkra, hanem azt felelősséggel, hittel, hűséggel meg kell tartanunk. Amit felépítettünk, annak működtetése, építése, fejlődése, értékeink, hagyományaink őrzése kötelességekkel jár. Ebben pedig aktív szerep vár mindenkire.

A produkció különlegessége, hogy a zenekar minden egyes alkalommal a színpadon játszik. A Kossuth-díjas Szarka Gyula olyan zenészeket hívott maga mellé, akiket már ismerhetnek a soproni nézők, mert játszottak a teátrumban, valamint ők alkották a Tücsöklakodalom mesés koncert zenekarát. Az előadás zenekarában Szarka Gyulával Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Nagy Szabolcs (billentyűs hangszerek), Bese Csaba (basszusgitáros), Varjú Attila (ütőhangszerek) játszik együtt.

Az előadásban Józsiást Papp Attila formálja meg. Jázminaként Molnár Anikó látható. Bakszén szerepében Savanyu Gergely lép színpadra. Lámsza király Pelsőczy László, Kámzsa, égi mester Major Zsolt, Dilló tündér Kisfaludy Zsófia, Fanfarus, hopmester Farkas Tamás, Villikó Marosszéki Tamás lesz. Mordiast Horányi László (Jászai-díjas), Durmonyást pedig Kósa Zsolt formálja meg. A Zentai Magyar Kamaraszínház tagjai közül az előadásban Idilló tündért Verebes Judit, Ropogán pokolmestert Dévai Zoltán, Baburát, Bablónia királyát és Dudarót Szilágyi Áron, Mormogot, Bagaria örökösét és Bambuczot Papp Arnold alakítja. A dramaturg Katona Imre. A díszlet a rendező, Pataki András munkája. A jelmeztervező Szélyes Andrea. A koreográfus Demcsák Ottó (Harangozó-díjas). A súgó Szele Júlia. Az ügyelő Horváth Dávid. A rendezőasszisztens Simon Andrea. A zenés tündérjátékban természetesen a Sopron Balett tagjai is részt vesznek.

JEGYÁRAK:
I.kategória: 3.990 Ft
II.kategória: 2.990 Ft
III.kategória: 2.490 Ft